Elhajlási engedély, avagy mit teszel, ha kimenőt kapsz?

Elhajlási engedély…

…avagy mit teszel, ha kimenőt kapsz? 

Emberek sokasága él a megszokások rabjaiként. Felkel, reggelizik, munkába megy, ott teljesít, stresszel, hazamegy. Otthon megpróbál még a maradék erejét is összeszedve újból teljesíteni, mert ugye a mai trendi világ ezt kívánja meg. Ahol nincs család, ott talán könnyebb, hiszen csak magára és a párjára kell koncentrálnia, de mindannnyian tudjuk, hogy ez is hatalmas kihívás. Ahol család van, ott még nagyobb.

Emberek, családok, életutak mennek tönkre, mert mi, halandó lények, mindig megpróbáljuk túlteljesíteni a lehetetlent. Ennek könyetkezménye, hogy egy idő után, mindenre jut idő csak a párunkra, a másik felünkre nem, akikkel elvileg boldogok vagyunk. Vagy voltunk…valamikor. Elhidegülünk egymástól. A kapcsolatok elején oly evidensnek tűnő boldogság tovaszáll. Nem tudunk a másikkal miről beszélni, nem találjuk érdekesnek azt az embert, akit amikor megismertünk a csillagos égig magasztaltunk és talán a szexuális életünk- ami filmbe illő jeleneteket tartalmazott- is kihülőben van…

Vajon egy, mindkét fél által helyeselt elhajlási engedély, megoldja ezt az áthidalhatatlannak tűnő problémát?

Egy hétig, mind a két fél,  teljes kimenőt kap az élet minden terültén. Értjük ez alatt a munka- és magánélet, de leginkább a szexuális élet területeit.  Vajon a felek élnek-e a lehetősséggel, megpróbálnak -e nyitni mások felé? És ha igen, milyen tapasztalatokat szereznek?

Lehet, hogy valaki rájön az elhajlási engedély hete alatt, hogy akivel eddig élte az életét, nem is az ő párja. Lehet, hogy a másikkal boldogabb, felszabadultabb és egy új embernek érzi magát mellette. De mennyi időre szól ez a nagy gondtalanság…? Egészen addig, amíg jön újra a megszokás…

És ott a másik véglet. Amikor rájön, hogy az, akit évekkel, hónapokkal ezelőtt társául választott, az az ember, akiért nagyon sok mindent megtenne továbbra is, hogy boldog legyen. Igen, hogy boldog legyen. Ő.  Lehet, hogy háttérbe szorítva ezzel a saját életét. De ő boldog, és ez számít.

De vajon a Te boldogságod merre kalandozik?